A néptelen főváros

2008. február 14.

Ezen a héten még látható a Király utcai Inda Galériában Szabó Ábel festő- és grafikusművész kiállítása Silentium címmel.

A tárlat címe igen találó, tekintve, hogy néptelen budapesti utcákat és tereket látunk Szabó Ábel vásznain. A hatalmas képek hiperrealistának nevezhetők, de tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy csak a valóság megragadása volt a lényeg. A festményeken a Baross tér, a Blaha Lujza tér, Kőbánya terei vagy egy erdélyi kisváros cementgyárának látképe elevenedik meg. Csak az utóbbi képen láthatunk embereket, a többi szigorúan élőlények és járművek nélkül örökíti meg a tereket.

Szabó Ábel elmondása szerint helyszínválasztása spontán, de megpróbálja a terhelt közlekedési csomópontokat választani, azokat, amelyek nem számítanak turistalátványosságnak, sokkal inkább az ott élők mindennapi életének színterei.

Ilyen hely a Blaha Lujza tér is, az egyik olyan tér a városban, ahol az ember talán a legkevésbé szeret lenni; szöges ellentéte az erdőnek, a természetes környezetnek.
Úgy viszont még sohasem láttuk a Blahát, ahogy Szabó Ábel megfestette. Teljesen üres – ettől lesz izgalmas a kép. Ahogy a művész mondja, mivel realista festő, sokkal inkább a hétköznapiságot, az adott állapotot akarja ábrázolni, mint a történéseket. Nem az a fontos, milyen autók és emberek éppen mit csinálnak a téren, hanem maga a kimerevített idő pillanata és az irreális, üres tér; a megörökítés ténye a délutáni fényben. (A munka folyamatáról Szabó elmondta, hogy fotózással kezdődik, és körülbelül két hónapba telik egy-egy nagyobb alkotás elkészítése.)

A szociológiai tanulmánynak is beillő képek láttán eszünkbe juthat egy másik tehetséges magyar művész is, Takáts Márton, aki többnyire hidegtűt használ műveihez – vagy rézkarcokat készít –, és szintén Budapest a témája, pontosabban az, ahogy a néptelen várost benőtte a borostyán, és fű zöldell a villamossíneken. A tézis adott: ember nélkül minden más, és talán visszafoglalja a természet.

Szabó Ábel képei ember alkotta tereket ábrázolnak ugyan, de így, üresen sokkal barátságosabbnak tűnnek.

zsz 

Magyar Hírlap